Woody Allen a párizsi aranykort vitte filmre, Spielberg a háborús eposz előtt hajtott fejet, Michel Hazanavicius a némafilmet mutatta be. Scorsese pedig a mozi születésének első pillanataiba enged bepillantást A leleményes Hugóval. Van egy közös tulajdonságuk: a rendezők a legnagyobb tisztelettel és szeretettel nyúltak a témákhoz, ez vitathatatlan.
Scorsese filmje szuper - ha a szunyókálásig untató első negyvenöt percen túlteszi magát az ember. Sajnos hiába a hihetetlenül szép CGI, a pályaudvar nyüzsgő hangulata, a meseszerű karakterek. A film csak az akkor indul be, amikor a rendező az őt tényleg érdeklő részhez ér. Tudjuk, hogy Scorsese gyerekfilmet akart forgatni, de a mondanivalót mesébe ágyazni nem elég. Sok utalást a kicsik nem érthetnek. Előbb a notesz, majd a rajz rejtélyéről derül ki, hogy nem is fontos a történet szempontjából. Útközben elveszítik szerepüket, vagy csak mellékszálként vannak jelen. A gyerekeknek szóló rész döcögős, de a Georges Méliès életét és munkásságát bemutató percek bámulatosak, és meghatóak egyszerre. Hirtelen a semmiből jön az összeszedettség, ami annyira hiányzik az elején. Onnantól kezdve tátott szájjal bámulás van.
Hiába furcsállottam az állomásfelügyelő szerepében Sacha Baron Cohen-t, végül kiderült, hogy nagyon is illik a filmbe a karaktere, a ripacssága. Asa Butterfield és Chloe Grace Moretz - mint Hugo és Isabelle - szerethető gyerekek, azzal a naivitással, ami ma már nagyon ritka. A legjobb alakítást Ben Kingsley nyújtja, mint Méliès. Kisebb szerepekben Jude Law és Christopher Lee is feltűnik.
Nem akarom lehúzni, sem nagyon éltetni a filmet. Egyszerűen emiatt a kettősség miatt nem lehet egyiket sem. Az a baj, hogy most nekem kellene választanom, hogy azt mondjam, nem jó, mert elviselhetetlen az eleje (tényleg majdnem kijöttem a moziból). Meg írhatom azt is, hogy zseniális, mert a közepétől már az. Mindkettő, kompromisszum lenne, és a nagy filmeket arról lehet felismerni, hogy a rendező bátran megköti ezeket a kompromisszumokat a néző helyett. Hogy ne kelljen gondolkodnom azon, tetszett-e. Magyarázkodni, hogy 'nézd meg, tök jó, de...'
Martin Scorsese - Viharsziget, A tégla, Aviátor, New York bandái, Casino, A rettegés foka, Nagymenők, A pénz színe, Dühöngő bika, Taxisofőr, Aljas utcák
Asa Butterfield - A farkasember
Chloë Grace Moretz - 500 nap nyár, Ha/Ver, Egy ropi naplója, Let me in, Texas gyilkos földjén
Ben Kingsley -Schindler listája, A lény, Ház a ködben, Twist Olivér, Perzsia hercege - Az idő homokja, Viharsziget
