Robert Redford bizony néha rendez is. Nyolc filmjéből kettőt láttam, és ahogy az IMDB-t nézem, nem zabálja őket a közönség. Talán azért, mert mindegyik annyira meg akarja szorongatni a szívünket, hogy így erőltetve nem működik. És inkább hátrahőkölünk: Hohó, Mr Redford, nem túl nyálas és/vagy hatásvadász ez?
Nem nagyon tudok más szót, a Bagger Vance legendája egy kedves film. Ha kicsit eltávolodunk, úgy is értelmezhető, hogy ez az egész történet egy metaforája annak, hogy soha ne kételkedj magadban, és minden rendben lesz.
Rannulph Junuh régen nem akárhogy golfozott, de a háború megviselte, és inkább whiskeybe folytja a bánatát. Néhai barátnője Adele Invergordon ugyanekkor örökségét, apja élete álmát, a savannah-i golfklubot próbálja valahogy visszarántani a csőd széléről. Rosszkor jutott az örege eszébe megépíteni, mert mire elkészült, a Nagy Gazdasági Világválság miatt nem akadt már ember, aki erre akarta költeni a pénzét.
Adele nagyon rafináltan meggyőzi a két legjobb játékost - Bobby Jonest és Walter Hagent - hogy álljanak ki egymás ellen Savannah-ban. A városi tanács (!!!) azonban csak úgy egyezik bele, ha helyi golfozó is indul. Sikerül rávenni a piásan pókerező Junuh-t, hogy képviselje a várost, bár az elején kézzel-lábbal tiltakozik. Láthatóan nincs valami jó formában, de feltűnik a színen Bagger Vance, aki felajánlja, hogy a versenyen segédje lesz.
Ami ezután következik, az nemcsak a verseny, a Junuh és Adele közötti románc újra ébredése, vagy a golf a kisvárosra gyakorolt hatása. Junuh visszatérése az életbe párhuzamosan történik ezekkel. Bagger Vance az, aki segíti ebben. Nem tart neki szentbeszédet, csak egy-két jól irányzott mondatot mond amikor kell. És hallgat, amikor arra van szükség. Junuh lassan rájön, hogy újra kell kezdenie mindent, meg kell értenie, hogy ugyanaz az ember, aki a háború előtt volt. Még mindig tud golfozni, és még a nő is szereti, akit egykor elhagyott.
Redford és az író (Steven Pressfield azonos című regényéből készült) sok közös dolgot találnak a golfban és az életben. Én mégis úgy érzem, a golf csak kelléke annak, hogy elmondják, mi az életben a legfontosabb, hogyan lehetünk boldogok, sikeresek és elégedettek. És a mondanivalója bár közhelyesnek tűnik, egyáltalán nem hülyeség. Bárki, aki valaha foglakozott olyan dologgal, ami komoly koncentrációt igényel tudhatja, hogy milyen sikereket érhet el, ha elenged minden mást, ami a fejében van. Bárki, aki sportol, tudhatja, hogy a tehetség mellett mekkora meló kell még a győzelemhez. És hogy semmiképpen nem pazarolhatjuk el a tehetségünket - bármiben is legyünk jók. Szó van a tökéletes lendítésről, a 'mezőről', amibe belekerül a játékos, hogy a lehető legjobban üthesse meg a labdát. Valami olyasmi, hogy ha jókor jót cselekszel, az Univerzum is segíteni fog. Avagy bárki hívhatja ahogy akarja, a film sem feszegeti a vallás kérdést.
És bármilyen erőltetettnek, vagy soknak tűnik ez, igenis helyénvaló. Úgy van összerakva a film, hogy humoros, és izgalmas részek oldják a mélyebb mondanivaló súlyát. Ez a mondanivaló egyébként is nagyon közel áll hozzám, örülök, hogy egy ilyen remek filmbe sikerült beágyazni.
A hangulat, a rendezés nem hagy kívánnivalót maga után. Redford szemérmetlenül kihasználja egy golfpálya szépségét, a naplementéket, a 30-as évek légkörét, és a korabeli Georgia állambeli kisváros lehetőségeit is. A kosztümök, a díszlet nagyon hiteles és nagyon szép. Minden apró részlet kidolgozott a ruhákon át a legmellékebb mellékszereplő jelleméig. Még Savannah mindennapjaiból is kapunk ízelítőt, a Válság előtt és után. És amit nagyon szeretek: van mesélő is. A történtekkor gyerek Hardy Greaves meséli el, miközben egy golfpályán öregemberként épp szívrohamot kap.
Will Smith a címszereplő, és ő még semmiben nem volt rossz, mit is mondhatnék? Egy pillanatra sem hozza ki a sodrából a makacs Junuh, a kis Hardy Greaves pedig élete végéig a golf megszállottja lesz látva az ő lelkesedését és Junuh profi játékát. Adele szerepében Charlize Theron könnyed, mégis rámenős, amit a fejébe vesz, annak úgy kell lennie. Közben érzékeny és gyönyörű nő. És okos is, egy perc alatt az ujja köré csavarja az egész városi tanácsot. Matt Damon színészi képességeit sosem vitattam, de nagyon sok filmben tartom merevnek, oda nem illőnek a játékát. Itt viszont annyira beleillik a képbe a jólfésült frizurájával, hogy öröm nézni. A két másik golfos jelleme sem kevésbé kidolgozott, mint a főszereplőké, és a város nagyjai rövidebb jeleneteikben szintén különc, érdekes figurák. A szereplők összeválogatása is kicsit olyan, mintha mindenki éppen ráért volna, és mindenki éppen a legjobb formáját hozza a színészektől az operatőrön át a jelmeztervezőig.
Ötnél biztosan többször láttam már a Bagger Vance legendáját, és legutóbb elgondolkodtam, lehet-e Bagger csak egy kitalált karakter, aki a filmben nem is valós személy? Valami őrangyalféle, aki azért jött, hogy Junuh-nak segítsen? Van erre sok pro és kontra. Mindenesetre érdekes.
Robert Redford - Átlagemberek, Folyó szeli ketté, A suttogó, Gyávák és hősök
Will Smith - A függetlenség napja, Man in Black, A közellenség, Ali, Bad Boys 1-2, Én, a robot, A randiguru, A boldogság nyomában, Hancock, Legenda vagyok, Hét élet
Matt Damon -A bátrak igazsága, Good Will Hunting, Ryan közlegény megmentése, Pókerarcok, Dogma, Bagger Vance legendája, az Ocean's és a Bourne filmek, A tégla, Invictus, A Félszemű, Sorsügynökség
Charlize Theron - Az ördög ügyvédje, Árvák hercege, A bűn állomásai, Édes november, Az olasz meló, A rém, Aeon Flux, Hancock, Az út