Még emlékszem, ahogy több, mint tíz éve három nap alatt olvastam el a Harry Potter első három részét. Aztán végigkönnyeztem a negyedik rész végét, amikor megjelennek Harry szülei. Arra is nagyon jól emlékszem, milyen elégedetten távoztam a moziból az azkabani fogoly után, reménykedve, hogy ezen az úton halad tovább a történet, komolyan véve a fenyegetést, és Harry Potterre nehezedő küldetés súlyát. Ahogy Rowling is egyre emelte a tétet a regényekben, úgy a filmsorozat is egyre baljósabb és sötétebb lett.
Most pedig Harry útjának végére ért, és a 7/1-es remek felvezetés után meghatódva másztam fel a 9-es sor 9-es székébe, hogy végignézhessem a finálét.
David Yates az elmúlt négy évben menetrendszerűen szállította az utolsó 3 részt. Ahogy az előzőekkel, ezzel az utolsóval is elégedett vagyok. Épp elég régen olvastam a záró regényt ahhoz, hogy ne követeljek most kimaradt részeket, de azért mindenképpen lehet érezni valami elnagyoltságot. Annak ellenére, hogy rengeteg minden történik, és azért három részre darabolni már túlzás lett volna.
Nehéz egy filmként tekinteni A halál ereklyéi második részére, mert igazából az elsővel annyira szorosan összefügg, hogy érdemes is lenne egyvégtében megnézni az egészet. Eközben persze ezt a dupla részt sem emlegethetjük az előzőek nélkül, mert ez egyetlen monumentális történet.
Az első fél tökéletesen hozta a baljós, rideg hangulatot, a főszereplők elszigetelten éltek Anglia sivár fennsíkjain, elhagyatott folyópartjain. Miközben a mágusvilágban Voldemort fokozatosan átvette a hatalmat, az aurorok maroknyi serege pedig szinte tehetetlenül nézte mindezt végig. Dubledore megbízta Harryt a horcruxok keresésével és elpusztításával, és amikor a Minisztérium ismét átvette a hatalmat Roxfort fölött, a három jóbarát úgy döntött, inkább töltik hasznosabban az idejüket. Segítségükre volt ebben a Dubledore-tól örökölt néhány tárgy, és homályos útmutatás. Magányos estéiken jobb híján a következő horcrux hollétén agyalhattak, és azon, hogyan is pusztítsák el a már náluk lévő medált. Ron Gollamot is megszégyenítő gyorsasággal került a sötét mágia hatása alá. Mivel a legrosszabbat hozta ki belőle a kisz drágaszág horcrux, képes volt otthagyni Harryt és Hermionét az erdőben és nekiindult a világnak duzzogva. De egy látványos és izgalmas víz/jég alatti, lélekdarab-elpusztító jelenetben Harry segítségére siet, és visszatér a csapatba.
A film csúcspontja a három testvér története a Halállal, ami egy nagyon igényes és gyönyörűen kivitelezett animáció. Ebből kiderül, hogy mik azok a Halál ereklyéi, és miért is olyan fontos Voldemort számára a Bodzapálca. Később Harry, Ron és Hermione Bellatrix Lestrange kezei között találják magukat, és csak Dobby, a hűséges (de szabad) házimanó segítségével jutnak ki a csávából.
A második részben egyre sűrűbbek a fekete felhők és a dementorok a Roxfort felett. Harry és barátai nem bujkálhatnak tovább, és félelmetesen közeleg a nagy párbaj ideje. Van még néhány horcrux, ami megsemmisítésre vár, az egyikhez be kell törniük a Gringottsba, majd vissza kell térniük a Roxfortba is. Itt és a Tiltott Rengetegben tetőződik a történet, és Harry és Voldemort immár egy bűbájnyi távolságból méregetik egymást, és készülnek a harcra.
Miközben Harry lelket önt az iskola diákjaiba, és elkerülhetetlenné válik a végső összecsapás, Piton emlékeibe is bepillantást nyerünk. Harry többször is belelát tanára agyába, már korábban, de csak most érti meg, Piton mekkora áldozatot hozott érte, és hogy miért. Nagyon megható ez a rész, de nincs idő sokat merengeni, mert a halálfalók megtámadják az iskolát.
A végső nagy harc nem erőltetett, nincs eltúlozva. A jól ismert arcok kicsit öregebben, nyúzottabban veszik tudomásul a sorsukat és helytállnak a küzdelemben. Nem kerítenek nagy feneket a barátok, családtagok halálának, nincs túllihegve, nem magyarázza meg nekünk a rendező, hogy ez bizony szomorú. Ugyanez igaz a párbajra, visszafogottan van csak benne lassított jelenet és hatásvadász kép.
Jó nézni, hogy a hét rész során a szereplők mennyire beleilleszkedtek, belenőttek a szerepükbe. Mindenki nagyon jó formáját hozza, ahogy megszerettük. Bebizonyosodik, hogy Malfoyék gyávák, McGalagony belevaló, Neville pedig egy igazi hős. De minden szereplőnek van egy kis része a nagy egészből, senkiről nem feledkeznek meg.
A harmadik és a negyedik rész után én már nem aggódtam a színvonalért, és azért nem is tudok épkézláb beszámolót írni, mert nagyon elfogult vagyok, és az egész nagyon tetszett. Még a gyermeteg első és második is, így visszatekintve beleillik a képbe.
Harry Potter történetére hosszú évekig vártunk hol írott, hol mozgókép formájában. Most fura ürességet hagy maga után. Sokunk polcán ott figyel majd egy díszdoboz.
David Yates
Daniel Radcliffe
Rupert Grint
Emma Watson
Helena Bonham Carter
Tom Felton
Ralph Fiennes
Michael Gambon
Alan Rickman