A kilencedik légió egy történet arról, hogyan veszett nyoma több ezer római katonának egy Észak-Britanniai erdő mélyén. Volt náluk egy sas is, aranyból, na ezt, és az apja nyomait hajkurássza majd Marcus Aquila A sas-ban. A két film mindenképpen összehasonlítandó, és nemcsak azért, mert a két történet összekapcsolódik. Ahogy már A sas beszámolónál is írtam, érthetetlen, miért erőltették annyira a rómaiak az északi hódításokat. Valószínűleg bökte a csőrüket, hogy a barbárokat nem lehetett megtörni.
My name is Quintus Dias, I am a soldier of Rome, and this neither the beginning nor the end of my story.
Ez a történet is rendkívül egyszerű, Quintus Dias centurio (Michael Fassbender) és néhány társa élik csak túl a piktek támadását, tábornokukat (Dominic West) pedig elhurcolják. És mit csinál pár katona a tábornokuk nélkül? Elmennek érte és visszaszerzik. Legalábbis ez a terv. Kicsit hátrányban vannak, nincs ugyanis lovuk, nem ismerik a terepet, és amikor épp nincsenek alulöltözve a klímához, akkor is fáznak, mert napfényes olajligetekhez vannak szokva.
Jönnek a klisék is, a kiszabadítási akció után kerülővel akarnak túljárni az ellenség eszén, ezért kénytelenek havas hegygerinceken menetelni, miközben a kamera szép ívet ír le körülöttük. Természetesen így is utolérik őket, és egy jeges folyóba vetődéssel tudnak csak megmenekülni. Szerencsére találnak egy kis kunyhót, aminek lakója véletlenül beszéli a nyelvüket, gyógyít, és puszta kézzel halat fog a folyóból. Arról nem is beszélve, hogy nem is üldözné őket senki, ha egy forrófejű társuk nem végzett volna a vezér fiával.
Vannak viszont dolgok, amik feljebb tolják A kilencedik légió pontszámát. A katonák egész tisztességesen káromkodnak benne, ami jó, mert úgy gondolom, hogy ha valaki, akkor ők káromkodnak. És nem is erőltetett, szóval nagy ötlet volt durvább szövegeket írni nekik. A centurio belső monológja végigkíséri a történetet, de nem olyan mesélős, inkább elmélkedős szövegekkel. Hatásos, mert a hangja, és ahogy beszél, nagyon sokat ad a filmhez. (Eredeti nyelven ajánlott.) Azon gondolom hozzáértők órákig tudnának vitatkozni, hogy mennyire hiteles a piktek megjelenése, ruházata, szokásai, harcolhattak-e köztük nők például. (És vajon olyan volt-e a frizurájuk, mint annak, akinek a fodrász csak a hajtövére ken festéket...) Nekem hihetőbbek voltak, mint A sas fura tenger melletti törzse.
Ami viszont nagyon nem tetszett, és szerencsére A sas-ban sehol nincs, az az őrült vérengzés, és a rengeteg CGI vérfröccs, amivel nem az a baj, hogy fölöslegesen erőszakos, hanem az, hogy röhejessé teszi a csatajeleneteket. Nagyon gyengén van megcsinálva, mintha valami túlbuzgó kezdő vizsgaanyaga lenne. És azt, hogy egy csapással fejek repülnek le, csak a Kill Billben tudom elviselni, akkor is Hattori Hanzo-val, nem csorba szekercékkel folyik a küzdelem. Szóval enyhén szólva túlzás, hogy a harc hevében percenként keresztülszáll egy fej a képernyőn, természetesen CGI vércsíkot húzva. Iszonyú komolytalan, és szerintem ezen el is bukik a film.
Lehet azért izgulni a szereplőkért, az üldözők nyomkövetőjét, Etain-t (Olga Kurylenko), mi is megcsapnánk valami korabeli csataszerszámmal, de a centurio miatt szimpatikus az egész elszánt küldetés. Társait nem nagyon tudjuk megismerni, bár van erre egy gyenge kísérlet, amikor beszélteti őket egy pihenő során, hogy ki honnan jött, ésatöbbi. Az elesett kis csapat olyan érzést vált ki, mint amikor a vesztésre állónak kezdünk el szurkolni egy focimeccsen.
Quintus Dias egy egyszerű ember, kötelességtudó, és okos. Vezeti az embereket, és felelősséget vállal. Fassbender játéka azért nagyon jó, mert itt aztán nincs lelkizés: vagy beszélnek a tettek, vagy semmi nem jön át, és ő elég jó ahhoz, hogy egy-egy pillantással mélységet adjon a karakternek. Megpróbálja elvinni a hátán a produkciót. Erre Dominic West lenne még képes, de ő viszonylag hamar kikerül a képből. Sajnos, mert nagyon jó arca van az ilyen ókori kosztümös szerepekhez.
Sajnos ez a két alakítás nem elég ahhoz, hogy kihúzza a középmezőnyből a légiót. Ha nemcsak ők, hanem a készítők is komolyan vették volna a szerepüket (főleg az utómunkálatok során), akkor sokkal nagyobb sikere lett volna.
Pörgősebb, mint A sas, viszont ez a legnagyobb hibájának a forrása is. Néhány jól kidolgozott, de visszafogottabb csatajelenettel, kicsit több háttérinfóval méltó előzmény lett volna. De legalább nem vontatott. Ja, és a két filmet két teljesen más banda készítette.
Nézhető film, ajánlom azoknak, akiknek nem szokásuk sokat kötekedni akciójeleneteknél. Hangulatos, és izgalmas is egyszer mindenképpen nézhető kategória annak, akinek bejön a sarus akció.
Neil Marshall - Démoni harcosok, A barlang, Végítélet
Michael Fassbender - 300, Éhség, Akvárium, Becstelen brigantyk, Jane Eyre, X-Men: Az elsők