Valószínűleg mindenki szeretné szeretni ezt a filmet. Ha nem azért, mert Magyarországon forgott, akkor azért, mert a tépett idegzetű Poe szerepére John Cusack-nél jobbat talán nem is lehetett volna találni. Az első képek is arra utaltak, jó kis sötét hátborzongást kaphatunk, szimpatikus főhőssel, sok nyomozással.
A végeredmény az egyszer nézhető közepesek közé sorolható, amit minden okunk megvan szeretni, de nem okoz maradandó agyba égett moziélményt.
A ködös Baltimore-ban brutális gyilkosságsorozat veszi kezdetét. Mivel a tettek hasonlóak az Edgar Allan Poe műveiben leírtakhoz, az írót is bevonják a nyomozásba. A leginkább csak részegen kesergő fekete ruhás Poe kénytelen nyomozóvá és író-tudósítóvá válni, ha nem akarja, hogy a gyilkos a szerelmével is végezzen. A történet a bemutató alapján is ennyi volt, és a filmben is ennyi. Megoldani való rejtélyekkel tarkított nyílegyenes út vezet a végkifejlethez.
Ezek a gyilkos által hagyott nyomok, megoldásra váró rejtvények hivatottak fenntartani az érdeklődést, de ez bizony ideig-óráig működik csak. Látványos, néhol brutális, talán még agyafúrt is, valami mégis hiányzik. Így egy-egy megfejtés kiderítése során egyre gyakrabban ásítozunk körömrágás helyett.
Össze kellett hasonlítanom más, hasonló filmekkel, hogy rájöjjek, mi is okozza A holló középszerűségét. A pokolból sokkal izgalmasabb, a baljós hangulat is jobban érvényesül benne és brutalitása miatt az ijedezés-faktor is magasabb, bár bevallom, régen láttam már. És hogy nyomozó zseninknek is legyen párja, a Ritchie-féle Sherlock sokkal jobban el tudta adni magát mindenhez értő, korabeli szuperhősként. A holló visszafogottsága néhol viszont jót tett volna a Sherlock-filmeknek, hogy kicsit komolyabban vehessük. Bár Poe karaktere szemmel láthatóan inkább egy önsajnálatban lubickoló, meg nem értett költő, mint hiperaktív, üldözési mániás lángelme, mégis, ha lett volna benne kicsit több spiritusz, Cusack talán tudja vinni a fimet a hátán.
Cusack nem túl meggyőző játéka az oka, hogy a nyomozót alakító Luke Evans-re hárul ez a feladat. Bármennyire is hálás a detektív karaktere, nincs megfelelően kidolgozva egy igazán ütős alakításhoz. Mentségére, így is lopja néha a központi karakter szerepet Poe-tól, és színészként is jónak értékeltem. Poe figurájának tragédiája, hogy úgy tűnik, minta a rendező megelégedett volna azzal, hogy színésze pont úgy néz ki, ahogy egy Edgar Allan Poe-t a kis fejünkben elképzelünk. Ez sajna kevés a sikerhez, bár az elképzelés jó volt.
Egy nagyon erős látványvilággal, merész fantáziával, és csipetnyi 'így is történhetett volna valójában' elhintésével erős közepes filmet hozott össze James McTeigue rendező. Hogy miért szerethetjük? Mert ismerősek a ködben úszó budapesti utcák, a bérházak. Cusack választékos beszéde és különc karaktere a rajongóknak kötelező. Bár a nagy borzongás elmarad, azért az Agatha Christie sorozatok kedvelői megtalálhatják A hollóval a számításukat.
James McTeigue - V mint vérbosszú, Nindzsa gyilkos
John Cusack - Tuti dolog, Állj mellém!, Svindlerek, Otthon, véres otthon, Con Air - A fegyencjárat, A John Malkovich menet, Pop, csajok satöbbi, Azonosság, Az ítélet eladó, 2012, Sanghaj
Luke Evans - A titánok harca, A három testőr, Robin Hood, Tamara Drewe, Halhatatlanok
