Danny Boyle tud valamit. Már-már hajlok arra, hogy új esélyt adjak a Trainspottingnak. Danny Boyle olyan, mint egy különc haver. Azt mondja: 'Gyere, mutatok valamit. Borzalmas lesz, de imádni fogod.' Nem, én nem szeretem a borzalmakat, de mégis, ha ő tálalja, akkor akkor örömmel viszolygok végig másfél órát.
A Sekély sírhant titka, hogy Boyle tökéletesen tisztában van azzal, mit lehet, és mit nem. Látja a határokat, amiket oly sok rendező nem. Nem ijesztget ott, ahol már eléggé parázom, és nem erőltet poént oda, ahol nem lenne vicces.
Mivel röhejes jelenetekkel indult, valami lazára számítottam, de ez csak a beetetés. Juliet, David és Alex az első pár percben azzal szórakoznak, hogy elmebeteg kérdésekkel tesztelik és lehetőleg minél inkább zavarba hozzák albérlőjelöltjeiket. Senki sem számít sem mélyinterjúra, sem kvízre, amikor szobát keres... A lakás nagy, világos, színes, jókora padlással egy ház legfelső szintjén. Választásuk Hugo-ra esik, akit aztán pár nap múlva holtan találnak a szobájában egy szekérderéknyi pénzzel az ágya alatt.
Utálom, amikor a történet már a legelején elbukik. Mit csinálnék én? Ezt: pénz eltüntet, rendőrséget értesít, a hullát elviszik, én meg fél év múlva vidáman nyaralhatnék valami szigorúan szökőármentes, fehér homokos tengerpartokban bővelkedő, távoli szigeten. Hőseink nem ezt teszik. Ez azért is bosszantó, mert ők tényleg valóban nem tudnak semmit Hugo-ról, nem bűnösek semmiben, hiszen túladagolás történt, és a rendőrség biztosan nem keresné rajtuk a pénzt.
Alex (Ewan McGregor), a legelszántabb közülük azzal az ötlettel áll elő, hogy ássák el a hullát a közeli erdőben, majd mintha mi sem történt volna, költsék el a zsetont. A többiek belemennek, bár David (Christopher Eccleston) végig vonakodik. Sajnos pont ő húzza a rövidebbet, amikor a feldaraboláson és az arc szétcsapkodásán osztozkodnak. Hugo haláláért nem felelősek, de testének megcsonkítása és felismerhetetlenné tétele megviseli a lakótársakat. Főleg Davidet, akin látszik, hogy lassan, de biztosan bele is zakkan ebbe.
Mostantól a szokásosnál is több lesz a spoiler, ha inkább izgulnál a filmen, ne olvass tovább.
David első körben a padlásra költözik a pénz rejtekhelye mellé. Úgy érzi, túl nagy árat fizetett érte.
Természetesen a rengeteg lóvé hiányzik valakinek. Ebből sem erőltet ránk többet a kelleténél a rendező, itt-ott pár hulla, nagydarab, bőrkabátos emberek hagyják őket maguk után. Rá is törik az ajtót az addigra már amúgy is tépázott idegzetű fiatalokra. Alex az első pofon után bevallja nekik, hogy a padláson van, amit keresnek. Pár perc David birodalmában, és a nagydarab fickók élettelenül puffannak a padlón. Daviddel lehet szórakozni, de nem érdemes.
Szó nélkül csonkítja, és ássa el a két új testet, hogy aztán csendes őrült Quasimodoként éljen tovább a padláson. Lyukakat fúr a plafonba, a többieket lesi. Innentől végig tűkön ültem, mikor és hogyan fog elszabadulni a pokol...
A végső összecsapás is csak annyira ázik vérben, amennyire kell. Bénácska, mert ha összeverekedsz a lakótársaddal, valószínűleg sem te, sem ő nem fog Chuck Norris-i, vagy Steven Segal-i magaslatokban harcolni. Így tehát ez, és a végső csattanó is a helyén van.
Spoilerek vége, lehet tovább olvasni!
A Sekély sírhant tele van hatásos, borzongató jelenetekkel. A szereplők botladozása ebben a nem mindennapi helyzetben nagyon emberi. Pont azért olyan félelmetes, mert ebbe a helyzetbe könnyen beleéli magát az ember. Csinálsz egy kelleténél nagyobb hülyeséget a haverokkal, és máris semmi sem a régi. Valóságos, de mégis szürreális, rémséges, és humoros egyszerre.
A három fő karaktert megpróbálták kidolgozni, nagyjából át is jön a jellemük. Alex egy seggfej, hangember, de esze van. David sem hülye, és igen, végül meggyőzően félelmetes lesz. Juliet semmilyen, nem tudtam megállapítani, hogy ilyen a szerep, vagy a hölgy (Kerry Fox) nem volt jó választás. (De azt hiszem, 1994 óta hallhattunk volna róla, ha.)
Danny Boyle ahol lehet, használja a gyors ütemű zenét, forgatja a kamerát, próbálja felpörgetni a filmet. Nem sok lehetősége van rá. A lelki terrorral viszont ugyanilyen hatásosan operál, nem lehet unatkozni.
Valahogy minden filmjében el tudja adni a szörnyűségeket, és ami a legfontosabb: úgy, hogy azt mondom - Kérek még!
Danny Boyle - Trainspotting, A part, 28 nappal később, Gettómilliomos
Ewan McGregor - Trainspotting, Az élet sója, Star Wars I-III, A sólyom végveszélyben, A sziget, Kasszandra álma, Angyalok és démonok, Kecskebűvölők, Szellemíró
